Kórokozó, terjedés:
A baktérium bizonyos típusai /szerotípusok/ felelősek a betegség kialakulásáért. A légutak lakója lehet, /orr-garat/ez a tünetmentes hordozói állapot. Az egészségesekben is akár 5%-90%-ban kimutatható lehet a baktérium. Gyermekekre jellemzőbb, általában ők betegítik meg a felnőtteket. Influenzát követően különösen fogékonyakká válunk a pneumococcus felülfertőződésre.
A betegség leginkább az 5év alattiakat érinti, azon belül is 1 éves kor alatt különösen sebezhetőek vagyunk, majd az életkor előrehaladtával 50 éves kor felett ismét emelkedés figyelhető meg.
Cseppfertőzéssel terjed, kiemelt szerpe van a hordozói állapotnak.
A betegség mortalitása az elmúlt 60 évben alig változott, /12-13 %/ az antibiotikum terápia ellenére is.
Tünetek, szövődmények:
A tünetek lehetnek: láz, hidegrázás, produktív köhögés, mellkasi fájdalom, légzési nehézség, szapora légzés, szapora pulzus, oxigén hiány, gyengeség. A központi idegrendszer érintettsége esetén természetesen egyéb tünetek is megjelenhetnek: tudatzavar, aluszékonyság, fejfájás, fénykerülés. A lappangási idő csupán 1-3 nap.
A betegség klinikai megjelenése jellemzően leginkább: tüdőgyulladás, véráram fertőzés, agyhártyagyulladás, /ezek kombinációja/ de okozhat középfülgyulladást, orrmelléküreg gyulladást is, különösen gyermekekben. Ez utóbbiak az enyhébb kórformák. A véráram fertőzéssel kombinálódott esetek mindig lényegesen rosszabb kimenetelt sejtetnek. A pneumococcus okozta tüdőgyulladás a leggyakoribb megjelenési formája a betegségnek az idősek között és öt éves kór alatt.
Védettség:
Hazánkban 2014 óta már nem csak válaszható, hanem kötelező a védőoltás csecsemőkorban, ami sorozat oltást jelent.
50 éves kór felett mindenki számára javasolt a védelem, lépeltávolítást követően kiemelkedően fontos a szerepe. Az alábbi táblázatban szereplő adatok önmagukért beszélnek, ezekben az esetekben fiatalabb életkorban is célszerű kialakítani a védettséget.
