Sápadtság, fáradékonyság, szédülékenység? Lehet, hogy vashiány okozza a tüneteket!

A vashiány a leggyakrabban előforduló hiánybetegségek egyike, melynek változatos tünetei lehetnek. Hiánya a vérképzés zavarához vezet, mikrociter anémia alakul ki, csökken a vérben keringő vörösvérsejtek száma és a bennük található hemoglobin szint, ezáltal csökken a szövetek oxigénellátása. Vashiány eleinte vérszegénység nélkül is jelentkezhet. Ahogy mélyül a vashiány, úgy jelenik meg párhuzamosan a vérszegénység. Maga a betegség lassan, lappangva alakul ki és a tünetek sem kizárólag erre a kórképre jellemzőek, ez időnként megnehezíti a felismerést. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a gyakori fáradtság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, szédülékenység, ingerlékenység, szapora szívdobogás érzése, fülzúgás, fejfájás, hajhullás, és a körömtöredezés, de nyugtalan láb szindróma is jelentkezhet. Amennyiben ezeknek a tüneteknek egy részét tapasztaljuk, akkor javasolt családorvoshoz fordulni, aki laborvizsgálattal igazolhatja vagy kizárja a vashiányos vérszegénységet. A laboratóriumi leleten alacsony vasszint, magas teljes vaskötő kapacitás (TVK) és transzferrin szint, alacsony ferritin szint (a vas raktározásáért felelős) látható, melyhez vérszegénység társulhat (alacsonyabb hemoglobin és vörösvértest szám) és MCV (vörösvértest-volumen).

Vashiányt okozhat nem megfelelő bevitel, csökkent biohasznosulás vagy megnövekedett igény is.

A hiányos bevitel oka lehet alultápláltság, egyoldalú étrend vagy a szigorú vegetáriánus, vegán diéta, mivel a növényi eredetű vas felszívódási hatásfoka rosszabb. A nem megfelelő biohasznosulás oka lehet felszívódási zavar (pl. lisztérzékenység), de savlekötők, foszfátok, tea-, kávéfogyasztás, fertőző betegségek is gátolhatják a felszívódást, így például krónikus Helicobacter pylori fertőzéshez is társulhat vashiány.

Megnövekedett igény jelentkezhet kamaszkorban, intenzív sportolás, várandósság esetén is, hiszen a szervezetüknek ilyenkor az újszülött vérellátásában is fenn kell tartania a normális hemoglobinszintet. Körükben a vashiányos vérszegénység koraszüléshez is vezethet. Vérvesztés is állhat még a háttérben (menstruáció, vérző fekélyek, nyombélfekély, gyulladásos bélbetegségek, vérző aranyér vagy a vastagbélrák), így a tünetek, a fizikális vizsgálat, a vérkép, a széklet vérvizsgálat is segíti a kezelőorvost a vashiány okának kiderítésében.

Az átlagos (európai) étrend napi 10-15 mg vasat tartalmaz, ennek kb. 10%-a hasznosul. A vas felszívódását segítik a C-vitamin tartalmú ételek, gyümölcslevek (pl. paprika, csipkebogyó, narancslé), aminosavak. Fogyasszunk könnyen felszívódó, jelentős mennyiségű vasat tartalmazó ételeket, vörös húsokat és belsőségek (különösen a máj, a lép és a velő), halat és a tenger gyümölcseit. A növényi táplálékok közül a búzacsíra, a bab, a lencse, a borsó és a tökfélék fogyasztása javasolt.

Jól kezelhető a vashiányos anémia szájon át szedhető vastablettával, ritkán van szükség injekciós készítményre, de időnként emésztési zavar, székrekedés jelentkezhet a kezelés során. A bevétel lehetőleg éhgyomorral történjen C-vitaminnal együtt, mely segíti a felszívódást. A vaspótlás mellékhatása lehet a fekete széklet, de ettől nem szabad megijedni. Fontos, hogy megfelelő adagban szedjük a vasat és kellő ideig, akár hónapokig is, mivel a vasraktárakat fel kell tölteni!

 

Jó egészséget kívánunk!