Az izomremegés vagy remegés valóban sokféle okból előfordulhat, és nem mindig utal súlyos egészségügyi problémára. Az egyik leggyakoribb oka lehet ennek a tünetnek a fáradtság vagy a tartós stressz, de fontos figyelni a test egyéb jeleit, különösen, ha a panaszok tartósan vagy rendszeresen jelentkeznek, vagy ha más kísérő tünetek is előfordulnak. Tekintsük át közösen, hogy mely remegések a leggyakoribbak:
Szemhéjremegés: Mások számára általában észre sem vehető ez a finom remegés, csak az egyén érzi magán. Az alsó vagy a felső szemhéj egy pontjának remegése általában nem utal súlyos problémára, és valóban állhat a hátterében fáradtság, alváshiány, stressz, de lehet nagyobb mennyiségű koffeinbevitel következménye is. Sokan elfelejtkeznek arról, hogy a kávé- és zöld tea fogyasztása mellett az energiaitalok, kóla, étcsokoládé is tartalmaz koffeint. Okozhat még szemhéjremegést a tévé vagy a számítógép monitora előtt eltöltött hosszú idő, a szemek túlerőltetése is. Az ilyen remegés általában átmeneti és önmagától megszűnik, amint az alapvető okok javulnak. Javasolt a szemek pihentetése.
A tic, vagy akaratlan izomrángás a szem körül, egészen gyakori tünet, főleg gyerekkorban, mely lehet szemöldökemelés, szemhunyorítás, szemkörüli arcrángás. Kialakulásának okait nem is olyan egyszerű feltérképezni, mivel legtöbbször lelki eredetű, de lehet persze szervi oka is. Gyakori gyerekkorban, de kamaszkorban jön elő a legsűrűbben, majd a gyerekek általában felnőttkorukra kinövik és a jelenség szerencsére megszűnik.
A szemrángás lehet bizonyos gyógyszerek mellékhatása is (főleg a hányáscsillapítók és pszichiátriai szerek), alkohol-, drog- vagy gyógyszermegvonási tünet és neurológiai eltérések, betegségek (pl. epilepszia, agydaganat, akut agyérgörcs stb.) tünete is. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha a szemhéjrángás krónikussá válik, zavarja a beteget a mindennapi életvitelében, továbbá, ha egyéb tünet (pl. fájdalom) is társul hozzá vagy hirtelen jelentkezik.
Izomremegés a végtagokban: A hirtelen izomrángás vagy izomgörcsök a végtagokban gyakran a fáradtság, kimerítő edzés, nagy fizikai igénybevétel következménye is lehet. Ez általában az izmok túlterhelésének vagy kimerülésének következménye, és pihenéssel, hidratálással és nyújtással általában javul. Az ilyen típusú remegés általában rövid időtartamú és ártalmatlan. Ha azonban a remegés tartósan fennáll vagy fokozódik, vagy más neurológiai tünetekkel jár, például gyengeséggel vagy érzészavarokkal, akkor orvosi vizsgálat javasolt. Éjszakai bizsergés, zsibbadás vagy fájdalom („fonákérzés”) jelentkezik nyugtalan láb szindróma esetén, mely a lábak mozgatására, járkálásra, ütögetésre javul, vagy megszűnik. A tünetek éjjel a legerősebbek, de súlyos esetben akár egész nap fennállhatnak és súlyos alvászavart okozhatnak, mely gyógyszeresen kezelhető.
Kézremegés: A kézremegés lehet ártalmatlan, például stressz vagy szorongás következménye, de lehet súlyosabb oka is, például Parkinson-kór. Parkinson-kórnál a nyugalmi remegés (tremor) mellett izommerevség és meglassulás jelentkezik. Más potenciális okok közé tartozik még az alkoholmegvonás, egyes gyógyszerek mellékhatásai vagy egyéb neurológiai betegség. A remegés egyik másik típusa az úgynevezett esszenciális tremor, melynek okai még nem tisztázottak, azonban feltehetően öröklődik. Ha a kézremegés állandósul vagy fokozódik, zavarja a mindennapi életet, feltétlenül orvosi vizsgálat szükség. Az említetteken kívül a remegés oka lehet még pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis), mérgezés, a máj működésének zavara, anyagcsere betegségek (például diabetes), pánikroham, szklerózis multiplex, egyéb központi idegrendszeri folyamatok.
Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül azokat a remegéshez társuló egyéb tüneteket, amelyek lehetnek folyamatosak vagy egyre súlyosbodónak, és ne habozzunk konzultálni családorvosunkkal, kezelőorvosunkkal, akik segíthetnek a diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés kiválasztásában.
Jó egészséget kívánunk!